A PSG vizsgázni, a Marseille verekedni készül a Le Clasicon

2018-02-25 Francia bajnokság Comments (1)

psg-om

Van valami furcsán túlméretezett a mai Paris Saint-Germain – Olympique Marseille országos derby előtt. Igaz, az országos derby-kifejezés sem volt mindig ilyen formában érvényes.

Amikor a 90-es évek elején a Marseille volt az akkori idők Párizsa, a Bernard Tapie-vezette egyeduralkodói szerepkör pont azt szülte, ami üzletileg zsákutcát jelentett: unalmat. Az OM addigra harmadszor húzta be a bajnokságot, Párizs a tabella közepén tanyázott, a Parc des Princes pedig alig 15 ezres nézőszámmal döcögött. A bajnokság körüli légkör lassan apátiába fordult.

Jó helyen, jókor érkezett a Canal+ kódolt csatorna, mely akkoriban vásárolta fel a PSG tulajdonjogát és az előfizetések megugrasztásának érdekében alkut kötött a rivális Tapie-val, hogy innentől fogva kenyeret és cirkuszt fognak adni annak, aki átkapcsol a PSG-OM-re. A recept bevált: az ellentéteket felszították, a vidék vs. főváros-szembenállás majdnem annyi adásidőt kapott, mint egy túltolt politikai propaganda.

Kockázatok és mellékhatások így is felléptek, többek között a francia válogatottban, melynek gerincét pont a rivális csapatok adták, a kiélezett ellentétek pedig edzőtábori répáztatásokhoz, bandaharcokhoz és nyilatkozati farok-összeméregetésekhez vezettek. Az öltöző olyannyira szétfeszült, hogy a francia válogatott 1994-es VB-ről való lemaradása is részben ennek tudható be.

Garcia legutóbb meglepte Emery-t

Rudi Garcia tavaly ősszel pontosan tudta, hogy jól kell megválogatnia a csatáit, ha nem akar alulmaradni a háborúban.

A 4-3-3-as felállás apostolaként lépett az OM öltözőjébe, de rá kellett jönnie, hogy Maxime Lopez, Rémi Cabella és Grégory Sertic nem lesznek sem elég kreatívak, sem elég acélosak a francia bajnokság kihívásaihoz.

Csapatát 4-2-3-1-es alakzatra alakította át, ahol a duplaszűrős szerepkörben Anguissa és Luis Gustavo maratonoztak a középpálya összes zeg-zugában, előttük pedig Payet, Thauvin és Ocampos erőltették meg magukat, ha ki kellett lépniük az ellenfél kihozatalainál. Emery a klasszikus 4-3-3-as felállásával indult a Vélodrome-ba.

Marseille-védekezés: 4-4-2-es felállás, Payet és Mitroglou egymás között osztják be az egyik belső védőt és Mottát, hogy megakadályozzák a kihozatalt. Mögöttük két négyeslánc, Thauvin és Ocampos rohamléptekben lépnek ki, ha szélre kerül a labda. Anguissa és Gustavo szatírként követik Verrattit és Rabiot-t.

Amíg a Marseille agresszívan védekezett, a PSG próbált kibújni a szorításból, de ha sikerült is feljutniuk a Marseille 30 méterébe, a két belső középpályás vagy tripla energia kiadással odaért szerelni, vagy lefülelte a mélységi passzokat. A PSG első gólja is annak volt betudható, hogy Anguissa nem követte le Rabiot mozgását, aki össze tudott játszani Neymarral.

A PSG legfőbb gondjai már ekkor kiütköztek:

  • A támadók védekezésben nyújtott segítsége eltörpül, ahogy halad a mérkőzés.
  • A középpályás védekezést nem tudja megoldani önmagában 4+3 ember, ha energiákat akarnak tartalékolni a későbbi támadásokhoz.

PSG védekezés: a 4-3-3-as felállásban a támadók gyakorilatilag nem védekeznek (pontosabban: a 15. perc után kevésbé fegyelmezetten zárnak vissza), az OM a gyors labdaszerzésből tud gazdálkodni. Gustavo első gólja ~27 méterről löketből érkezett, amit főként a PSG lassú visszarendeződése tett lehetővé.

Az eredmény ugyan 2-2-vel zárult, de győztesként a Marseille jöhetett ki a mérkőzésből: egyrészt mert Cavani csak az utolsó percekben tudott egyenlíteni egy szabadrúgás góllal, másrészt a kidolgozott helyzetek súlyozott eredményét (xG-modell) nézve, a végeredmény 1.31-0.32 lett az OM javára.

Valódi tétek, túlszínezett poszter

A vasárnapi találkozó előtt már el is indult a trash talk:

  • Dimitri Payet elmondta, hogy szerinte ő játszik a legnagyobb francia klubban, nem a párizsiak (hello, Katar!), majd hozzátette, hogy a Marseille az igazi csapat-összetartásról szól, nem az egyéni tehetségekről.
  • Rudi Garcia szerint a céljuk, hogy “minél több gondot okozzanak”. Itt feltehetőleg nemcsak a mágnestáblás megoldásokra gondolt, hanem a vérre és verejtékre.
  • Unai Emery felvette a kesztyűt és pókerarccal mondta bele a kamerákba, hogy a Marseille legkevésbé sem tudja, hogy mire számítson, ha Párizsba látogat.

Könnyű lenne beállítani ezt a meccset úgy, mintha a PSG sebzett vadként várná a Marseille dinamikus újhullámát, de ez nem így van.

A PSG ugyan meggyengülve jött ki a Real Madrid elleni odavágóról, de emiatt most a klubon belül is mindenki tudja, hogy nem ülhetnek le a babérjaikon, éberen kell felkészülniük a közeledő viharra. Unai Emery el is kezdte tesztelni a középpályás sor legkülönbözőbb kombinációit, tudván, hogy a Lassana Diarra, Julian Draxler és Angel Di Maria-kártyákat még nem játszotta ki Zidane ellen.

Nem elhanyagolandó, hogy a PSG 2016. márciusa óta nem kapott ki otthonában. A Parc des Princes nemcsak egy fészek, hanem egy erőd – akárhányszor láttuk már szétesni a párizsiakat, ha el kellett hagyniuk a földjüket, attól még az “Ici, c’est Paris” (“Ez itt Párizs”, ez itt Spárta, whatever) felkiáltásnak van átütő ereje.

Bármennyire is üde képest fest a Marseille, jelenleg 13 ponttal vannak lemaradva a PSG mögött, így egy esetleges győzelem esetén is 4-ről 3 kör hátrányra csökkentik a lemaradásukat. Nem éppen a lefinomabb, ropogósabb érv, ha ezt a sikert el kell majd adni.

Végtére is, bármi lesz is az eredményjelzőn, akár egy PSG 5-0, akár egy Marseille-féle 1-2, minden kimagyarázható lesz azzal, hogy a két csapat szerdán újra egymással fog találkozni a Parc des Princes-ban. Az alkalom egy Francia Kupa-negyeddöntő lesz, ami megint egy másik randevúnak bizonyul térben és időben.

 


A várható kezdők: