Bonjour!

Szerző: | 2015-04-21 | Francia válogatott, Ligue1, Popkultúra, Portré, Retro

lequipe-francia-foci-címplap

“Az örökkévalóságnak” – a L’Equipe címlapja 1998. július 13-án

“Ez egy gasztro blog lesz?” – kérdezett vissza ismerősöm, amikor elmeséltem, hogy Omlett du fromage néven akarok indítani egy oldalt. Villámként átfutott az agyamon az összes béna szóvicc, szellemes próbálkozás vagy lapos név, amivé keresztelhettem volna az ötletet, de gyorsan elhessegettem a gondolatot és maradtam az eredeti elképzelésnél.

Hacsak nem arról lehet itt olvasni, hogy milyen étrendet követnek a párizsi, lyoni és marseille-i futballisták, ez elsősorban egy francia focival foglalkozó oldal lesz.

Akkor kezdtem el foglalkozni a témával, amikor általános iskolásként már visszafordulva integettem az alsó tagozatnak, de még nem kerültem be a kisfelnőttek első cigis és első csókos körébe. A rajongásnak nem volt egy kimondott meghatározó pillanata, inkább a szokás vitt előre, amikor vasárnaponként néztem a TF1 csatornán a Téléfoot c. műsort, vagy amikor 96-ban egy verőfényes angol délutánon Pedrost nagyon szomorúnak láttam. Mindig ott volt mellettem a képernyő, az ismerőseim között tudhattam Zinedine-t, Lilian-t és Bixentét, akik 98-ban aztán örök barátaim lettek. Azóta próbálom megállítani és elnyújtani a pillanatot, amit az íráson keresztül tudok elérni.

Nekiálltam jegyzetelni, firkálgatni, felvéstem olyasmiket, hogy “Karembeu középpályás és jobbhátvéd” meg hogy “Boghossian lassú”, ami valljuk be, nem egy spanyolviasz. Aimé Jacquet nem is tudja hány embert inspirált azzal, hogy még a világbajnoki örömködés közepén is makacsul szorongatta magához a fekete jegyzettömbjét, mintha abban lenne az örök élet receptje. Talán egy koszos fiókban megvannak még a gondosan összeszedett vázlatok.

Azóta a vázlatok fogalmazásokká, a fogalmazások bejegyzésekké változtak, amelyekben rendszerezni lehet a csírázó gondolatokat. A papírt felváltotta a monitor, a tollat a billentyű. Persze nem 2015-ben fogok ódát írni a blogokról, de azt igazán értékelem a műfajban, hogy a keretei jóval távolabb helyezkednek el, mint a hírközlő írásoké, belefér a szubjektivitás és az elfogultság. Aki egy kicsit több időt szán rá, az beletehet szakmai alaposságot, megalkuvást nem tűrő stílust és kellő körültekintést.

Az utóbbi időben több olyan oldal és blog jött szembe, melyek az égvilágon semmit nem adtak vissza ebből. Egy része egyszerű híroldalként működik, duplikálják a nagyobb híroldalak értesüléseit és sokadszorra ismétlik a nyilvánvalót. Más oldalak beérik azzal, ha töredék híreket közölhetnek egy veretes címsorral, mert manapság ez a divat. Nincs ezzel semmi gond, a közeg így változott.

Néhány évvel ezelőtt egy blog önmagában jelentette a formabontó megközelítést és a szórakoztató olvasást, mostanra viszont felfutottak olyan formátumok, melyek a tartalom minőségét is meghatározzák: Facebook, Vine, GIF-ek, Twitter. Aki ma fociról akar írni, elég ha felcsapja mit posztolt egy játékos az öltözői életről, vagy mit készítettek a Photoshop mágusok valamelyik hétvégi bakiról. Egy szösszenet itt, egy szemcukorka ott, aztán ott lyukadunk ki, hogy senki nem tudja hogy került ide. Szórakoztató, de egy idő után olyan, mint a túlzásba vitt csoki.

Ez az oldal más lesz.

Az Omlett du fromage nem akar híroldal lenni. Aki a legfrissebb gólokat, pletykákat, villanásokat és botrányokat keresné az oldalon, az csalódni fog.

Az oldal célja, hogy az olvasóját segítse abban, hogy elemezze, megértse és lefordítsa magának mindazt, ami a francia labdarúgásban és a Ligue 1-ben történik. Távolabb szeretne nézni Ibra tetkóinál és a monacói csapat bérezésénél.

Olyan sarkokról fogja feltépni a szőnyeget, amelyek nehezebben elérhetők. Számtalan érdekes szereplő van még Franciaországban, akik a reflektorfénytől messzebb állnak, mégis a hatásuk legalább olyan fontos, mint a csontig lerágott témák főszereplői.

A legfontosabb ugyanakkor, hogy az Omlett du fromage közelebb hozza a francia labdarúgást a magyar olvasókhoz. Egy ideális világban félreteszed az oldalt magadnak, pár hetente felnézel ide, bontasz egy sört, vagy főzöl egy kávét, hátradőlsz és élvezed, amit itt találsz.

Mi lesz az oldalon?
  • Vitatémák
  • Elemzések
  • Interjúk (ha adódik rá lehetőség)
  • A szokásos klubcsapatok-játékosok-válogatott háromszögön túl egyéb szereplőkre vonatkozó cikkek
  • Összeállítások
  • Időnként podcastok társ-blogokkal
  • Fókuszban a francia foci
Mi nem lesz az oldalon?
  • Beharangozók
  • Töredék hírek
  • Összefoglalók
  • Átigazolási pletykák
  • Hírek arról, amiket számtalan más helyen olvashatsz

Nagy a kísértés, hogy a Buzzfeedhez hasonlóan 10-es listák és 500 karakteres bejegyzések kerüljenek ki ide. Lehet nagy kockázatot vállalok azzal, hogy szembemegyek a bevált formátummal, mert minden tiszteletem a Buzzfeed-é vagy a Trollfocié, de ezt az irányt nem érzem magaménak. Az utánajárás, a feltárás és a szintetizálás mintha kikoptak volna az internetes kultúrából és ebből szeretnék egy kicsit visszahozni. Hiszek abban, hogy ha egy írás jó, az továbbjut az eredeti céljánál. Úgyis ez lesz az egyetlen fokmérő.

Az ismerősöm persze megkérdezte, hogy mit jelent az, hogy “omlett du fromage”?

Nos, sajtos omlettet. Viszont azt tudni kell, hogy nyelvtanilag ez helytelen megfogalmazás, olyan, mintha magyarul azt mondanánk: sajtból omlett. Helyesen így szólna: omlette au fromage. De a Dexter alkotóit ez akkoriban sem zavarta, most sem nagyon fogja.

Tetszett, amit olvastál? Oszd meg lent kommentben vagy kövesd az Omlett du fromage-t Facebookon, hogy ne maradj le a következő posztokról!
Christophe Szabo

Christophe Szabo

Az Omlett du fromage-on nincsenek gyorshírek, élő eredmények és meccsfelvezetők. Vannak viszont összeállítások, elemzések, interjúk és vitatémák a francia foci legkülönbözőbb részeiről.